Napkollektor
A napkollektor a napenergiát alakítja át hőenergiává, melyet fűtésre és vízmelegítésre használhatunk. Működése során elnyeli a fényt, aminek hatására külső rétege felmelegszik, és ezt a hőt adja át a keringető rendszer folyadékának. A napkollektort az különbözteti meg a napelemtől, hogy utóbbi a nap sugárzásából termel elektromos energiát.
A napkollektorok magyarországi alkalmazása
Az átlagos, évi napsugárzás hazánkban napi szinten négyzetméterenként 3,17 kWh. Ezek a feltételek egész évben alkalmasak használati meleg víz készítésére, fedett medencék fűtésére. Idény időszakban pedig épületek, szabadtéri medencék fűtésére.
Hazánkban a napsugárzás intenzitása az éghajlati értékeknek megfelelően jól tervezhető értékek között van. Ez a nyári hónapokban ~2,8 kWh/m?/nap, míg a téli hónapokban ~1,1 kWh/m?/nap egy déli tájolású, 45°-ban döntve elhelyezett kollektor esetén. A kinyert energia mennyiségét nagy mértékben befolyásolja a fizikai elhelyezés, a tájolás, és a dőlésszög. Az eredményesség miatt, a kollektorokat a legideálisabb tájolású tetőszerkezetre javasoljuk elhelyezni, míg a szivattyú, a tároló és vezérlő berendezések helyét a kazánházba érdemes tervezni.
A használati meleg víz előállító napkollektoros rendszer alapvető elemei:
- A napkollektor elnyeli és hővé alakítja a napsugárzás energiáját
- Működtető, szabályozó, biztonsági és ellenőrző szerelvények, tehát a keringtető szivattyú, automatika, tágulási tartály, biztonsági szelepek, nyomás- és hőmérők, szabályozó- és váltószelepek. Feladatuk a rendszer biztonságos és automatikus üzemeltetése.
- A csővezeték a napkollektorokat köti össze a tárolóval, benne kering a folyadék.
- A tárolókban találjuk a napenergia által felmelegített vizet.